Mondanunk sem kell, hogy a kommunikációs iparág mennyire megváltozott az elmúlt 15 évben, hiszen ez már szinte klisé. A változás egyik fő elindítója az információ terjedésének óriási mértékű felgyorsulása, mely teljes mértékben átrendezte az erőviszonyokat.
A közösségi média oda-vissza kommunikációt és azonnali visszacsatolási lehetőséget tesz lehetővé: így született meg a user generated content (UGC) fogalma is. A jelenség valójában nem újdonság, hiszen 20-30 évvel ezelőtt is létezett, csak sokkal szűkebb körben volt rá lehetőség. Gyerekként szüleink is adtak barátaik véleményére, amikor azon gondolkodtak, hogy melyik játékot szeretnék kérni a közelgő születésnapjukra, kikérték ismerőseik véleményét, mielőtt elmentek megnézni egy filmet, vagy éppen hallgattak tanácsaikra, hogy melyik étterembe érdemes vagy nem érdemes menni.
Alapvetően tehát ebben nincs változás, csak az elérhető csatornák és így a referenciaszemélyek köre bővült – méghozzá rendkívül nagy ütemben! A közösségi média használata, a különböző vloggerek és bloggerek munkássága, valamint a cégek honlapjain megjelenő véleményezési opció is ezt mutatja. Ilyen felhasználó (vagy fogyasztó) által létrehozott tartalom lehet bármi, amit nem a hivatalos média állít elő, tehát nem a terméket vagy szolgáltatást értékesíteni kívánó illetékesek, hanem a végfelhasználók.
Ebből kifolyólag természetesen nagy kockázattal is jár, hiszen a cégnek vagy ügynökségnek nincs ráhatása, hogy milyen hangvételű tartalom kerül ki az internetre, sőt, a hitelességet sem lehet ellenőrizni. Ha már irányítani nem lehet, a legjobb megoldás, ha megpróbáljuk előnyünkre fordítani!
Mik lehetnek tehát az UGC előnyei?
A legfontosabb, hogy direkt kapcsolatot eredményez a felhasználókkal és lehetővé teszi az oda-visszacsatolást. Közvetlen kommunikációt folytathatunk tehát, mely számos pozitívumot tartogat. Kikérhetjük fogyasztóink vagy olvasóink véleményét, kérhetjük támogatásukat, szervezhetünk programokat – tehát erősíthetjük a brand és a felhasználó közötti kapcsolatot, ezzel párhuzamosan pedig a lojalitást is. A hivatalos reklámokkal ellentétben ez a fajta kommunikáció lehetőséget biztosít arra, hogy megmutassuk emberi arcunkat, ezzel szimpatikusabbá téve a márkát is.
Nem is beszélve a fogyasztó által generált tartalom azon részéről, ami tőlünk függetlenül, lényegében ingyen reklámot biztosít. Szokás mondani, hogy a negatív reklám is reklám, de ebben az esetben kifejezetten a pozitív tartalomra gondolunk. Akárhányszor megjelenünk egy-egy külső, tőlünk független csatornán – melyen az adott felhasználó jelzi, hogy elégedett termékünkkel vagy szolgáltatásunkkal -, bővíti a potenciális fogyasztóink körét és öregbíti hírnevünket. (Nem is beszélve az így generált kulcsszavak használatáról, melyek előrébb visznek minket a keresési találatok között.)
Mindezek mellett pedig még jobb eredményeket érhetünk el, ha kifejezetten a kampány részeként használjuk a felhasználók által generált tartalmat. Használhatunk például hashtag-eket, melyeket biztosan hamar átvesznek fogyasztóink is. Felkérhetjük őket, hogy küldjenek be termékeink vagy szolgáltatásaink használata közben készült képeket, melyeket aztán a hivatalos weboldalon, valamint a közösségi média felületeken közzétehetünk.
Számos cég él is a lehetőséggel, és építi erre a koncepcióra a kampányát. Ilyen volt például Fisher-Price Mega Bloks termékeinek bevezetésére szervezett Mega Móka kampánya, melyben egy játék keretében 10 kisorsolt gyermek tesztelhette egy hónapon keresztül az új termékvonalat, a szüleik pedig blogposztok formájában osztották meg az olvasókkal tapasztalataikat és élményeiket. A felhasználók által kreált tartalom egy külön erre a célre létrehozott blogon kapott helyet: http://www.megamoka.hu/
Összességében valószínűsíthető, hogy a user generated contentnek több előnye van, mint hátulütője, ha elég kreatívan bánunk vele. Éppen ezért érdemes élni vele és kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket! 🙂
Főkép: innen.
